A mag�nyosokb�l lesznek a k�lt�k. Azokb�l, akiket nem �rtenek meg; vagy akik nem �rtik, hogy mi�rt van �gy, ahogy van. Akik b�r pr�b�lnak alkalmazkodni, de r�j�nnek, ha belenyugszanak a dolgokba, ha beleolvadnak a k�rforg�sba, lelkileg sil�nny� v�lnak. �k azok, akiknek ha el�g elsz�nts�guk lenne, ami rossz, ami k�zhely, azt mind-mind megv�ltoztathatn�k. De senki nem �rti �ket. Vagy ha igen, akkor is csak a felsz�nt, a k�lcs�nt veszik �szre. "Milyen sz�pen r�mel! Igazi mestermunka!" �s a l�nyeg nem ez. Mert a k�v�l�ll�k nem l�tnak a m�ly�re. Nem �rtik, mit is akart mondani, nem tudj�k felfogni, hogy ami azt a verset ihlette, az mekkora �rz�s, legyen az �r�m, vagy �pp m�rhetetlen b�nat. Az igazi k�lt�k azok, akik �szreveszik az �let apr� dolgait, a vil�g cseppnyi rezd�l�seit. Csak sajnos kevesen vannak, akik val�ban ilyenek. S ha vannak is, m�g kevesebben v�llalj�k fel azt, amit tesznek, amit m�k�dtetnek. Mert ez a vil�g nem az ilyen �rz�keny lelk�ek sz�m�ra van berendezkedve. S ezt mindny�jan tudjuk. Csak rajtunk m�lik, hogy szembesz�llunk-e ezzel, vagy sz�p lassan, �szrev�tlen�l �s akaratlanul beles�llyed�nk a felsz�nbe, a k�zhelybe, �s mindabba, ami k�r�l�lel minket."

"Szeretni �s szeretve lenni olyan, mintha k�tfelõl s�tne r�nk a nap."

"A szerelem az�, aki szeret, nem pedig az�, akit szeretnek."

"K�t ember k�z�tt a legr�videbb �t egy mosoly."

"�n nem tudom, mi ez, de j� nagyon, Elr�vedezni n�mely szavadon, Mint alkony�g felhõj�n, mely ragyog, �s rajta t�l derengõ csillagok. �n nem tudom mi ez, de �des ez, Egy pillant�sod, hogyha megkeres, Mint napsug�r, ha csillan a tetõn, Holott borong�n m�r az este j�n. �n nem tudom mi ez, de �rzem, Hogy megsz�p�lt megint az �letem, Szavaid selyme sz�ven simogat, Mint m�rciusi sz�l a s�rokat. �n nem tudom, mi ez, de j� nagyon, F�j�sa �des, hadd f�jjon, hagyom. Ha balgas�g, ha t�ved�s, legyen, Ha szerelem, bocs�sd ezt meg nekem!"

"Mint szakad�k sz�l�n or�lt zen�sz, �gy t�ncolok sz�ved perem�n. R�nts magaddal!....hogy sz�rnyak n�lk�l is rep�lhessek fel�d!"

"�lvezem �n az �letem veled H�vogat a szavad, simogat a kezed Ajkaink �sszesimulva Cs�kod �desen olvad ma Sz�vem epedve re�d v�r Mi az mi t�ged rabk�nt z�r Nem enged hozz�m szabadon S �n k�v�l maradok a falakon Nem b�rom sok� n�lk�led H�v� sz�m m�rt nem leled? M�g k�ts�gek k�z�tt rem�lek Szerelmes v�gyban el�gek."

"Csillagokat n�zel, sz�p csillagom. �g ha lehetn�k, k�t szemedet n�zn�m csillagom ezreivel."

"Ne f�lj h�t, mert veled vagyok... Ne f�lj, mert megv�ltalak, neveden sz�l�talak, az eny�m vagy Ha tengereken kelsz �t veled leszek �s ha foly�kon, nem bor�tanak el ... Mert dr�ga vagy szememben, mert becses vagy nekem �s szeretlek!"

"Szeretn�m ajkad iz�t szomjazni olthatatlanul, tested meleg�t magamba sz�vni, l�thatatlanul ott lenni minden j�ban, minden kimondott mondatodban, az �teleidben a mosolyodban, l�p�seid ritmus�ban, s�hajaid p�r�j�ban, minden gondolatodban."

"Szeretn�k szemed k�tj�ba mer�lni, m�ly�re sz�llni, s odalenn meg�rinteni, ha m�r egyed�l vagyok a v�gtelent."

"Addig kerestelek, m�g meg nem tal�lt�l - s hogy ez megeshetett, �gy �rzem :becsesebb �letn�l, hal�ln�l."

"Vakon v�gt�zva is, �s �t tûz�n-v�zen, megm�rt�k v�gre: mekkora lehet K�t v�gtelen! - Se gyõztesen, se vesztesen, f�l�lomban suttogjuk: i g e n. �lmunk m�ly �s teljes legyen. S hogy nappal is r�lunk �lmodjon a Szerelem: �bredj velem, Jobbik Felem, �BREDJ VELEM!"

"Az vagy nekem, mint f�ldnek az �g. Az vagy nekem, mint �gnek a k�k. Az vagy nekem, mint t�lnek a h�."

"S�rok, ha s�rsz, ha ragyogsz, ragyogok N�ma bar�tod, rabszolg�d vagyok, al�zatos �s bizalmas bar�t, Aki nem k�r semmit, csak n�z �s im�d, �s nem akar lenni, csak �ltalad, Csak �rny�ka annak, ami vagy." ( Szab� L�rinc )

"Mi�ta k�sz�l�k, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszer�t; egy k�pben csak tal�n, s csup�n a l�nyeget. De ny�zsgõ, s �rad� vagy bennem, mint a l�t �s n�ha meg olyan, oly biztos �s �r�k, mint kõben a megk�ves�lt csigah�z. A holdt�l cirmos �j mozdul fejem f�l�tt a zizzenve r�ppenõ kis �lmokat vad�sz. S m�g mindig nem tudom elmondani neked, mit is jelent az n�kem, hogyha dolgozom, �v� tekinteted �rzem kezem felett. Hasonlat mit sem �r. Fel�tlik s eldobom, mert annyit �rek �n, amennyit �r a sz� versemben, s mert ez addig izgat engem, m�g csont marad belõlem s n�h�ny hajcsom�. F�radt vagy s �n is �rzem, hossz� volt a nap, mit mondjak m�g? a t�rgyak �sszen�znek a t�ged dics�rnek, zeng egy f�l cukordarab az asztalon, �s cs�ppje hull a m�znek s mint sziv�rv�ny goly� ragyog a ter�tõn, s mag�t�l csend�l egy �res vizespoh�r. Boldog, mert v�led �l. S tal�n lesz m�g idõm hogy elmondjam milyen, mikor j�tt�dre v�r. Az �lom hullong� s�t�tje meg-meg�rint, elsz�ll, majd visszat�r homlokodra, �lmos szemed b�cs�zva m�g fel�m int, hajad kibomlik, sz�tter�l lobogva, s elalszol. Pill�d hossz� �rny�ka lebben. Kezed p�rn�mra hull, elalv� ny�rfa�g, de benned alszom �n is, nem vagyok m�s vil�g s id�ig hallom �n, hogy v�ltozik a sok rejtelmes, v�kony, b�lcs vonal hûs tenyeredben."

"Az az ember, akit bennem szeretsz, term�szetesen jobb n�lam: �n nem vagyok ilyen. De te szeress, �s �n majd igyekszem, hogy jobb legyek �nmagamn�l." ( Prisrin )

"Rohanj hozz�m, de csak hozz�m Ne hozz semmit nekem csak magad! Nem vagy �lom, nem vagy eml�k, Nem vagy elfelejtett gondolat! Hagyd az ajt�t t�rva-nyitva Rohanj hozz�m, hogy m�r l�ssalak... Vedd k�nnyen, ami neh�z velem Tedd t�bb�, ami kev�s nekem �lelj engem, erõsebben Bûv�s k�r�dben v�gy �get el Rohanj hozz�m, de csak hozz�m, Ne szaladj el tõlem hirtelen... Vedd k�nnyen, ami neh�z velem Tedd t�bb�, ami kev�s nekem... "

"�rnom kell, r�lad, r�lam, �rz�seimrõl, neked, magamnak. �r�k igazs�g: a szerelem a legnagyobb, a legszentebb dolog, mit ha nem ismersz nem vagy nõ, nem vagy f�rfi. Kell valaki, aki meg�rt t�ged, kell, hogy �gy �rezd meg�rted. Valaki, ki �gy �rzed, szeret, s a cs�kodt�l, mint egy lev�l megrezeg. Vele �lmodsz, vele �bredsz fel. Keresed, �r�lten, v�gyakt�l vez�relten s ha megleled, s azt hiszed, a tied, soha el nem veszted, mint esõcseppet a v�gtelen tenger, elnyel, mag�ba fogad a csoda, a gy�ny�rû, tiszta, m�ly szerelem. Elvar�zsol�dsz, megismerkedsz, a bar�tod lesz, a var�zs, a m�gia, az ezerszer-ezer csoda, megnyugszol, b�ke lesz a sz�vedben, �s ha ez az igazi, ragyogsz, �s ragyogtatsz. ... Megtal�lod az igazit, r�d tal�l a szerelem, a nyolcadik, a legnagyobb csoda, f�ld�nt�li, mindenek feletti, �gy tekint r�d, mint kisbaba �rtatlan szeme minden �jra, sz�pre csod�lkoz�n, k�rdõn: velem is megeshet val�ban, igaz�n, l�tezhet? Minden m�s �rtelm�t veszti, �csk�shoz ker�l, hisz t�nd�k�l, minden m�st elhamvaszt a szerelem v�rv�r�s l�ngja. A ti�d, megkaptad, vigy�zz r�, z�rd el dupl�n-biztos p�nc�lszekr�nybe: a sz�ved k�zep�be, t�pl�ld, szeress, �s hagyd, hogy szeressenek, ne akard megmagyar�zni, csak hagyd, cir�gatni, v�gig sim�tani magadon az �rz�st, fogadd magadba, k�r�l�lel majd �s megmeleg�t, ak�r ny�ri szellõ, langyos, krist�lytiszta mindenek ura, v�gtelen �ce�n. A szerelmet az �lettel egy�tt, �s annak v�g�ig tanulod, meg soha nem ismered, a magyar�zhatatlan csod�t, nincs k�plet, nincs szab�ly, csak �rzetek, �rzelmek, haja fejed mag�ba fogad� selyme, b�rsonya, mindig meglepõ, mag�val ragad� arca, naponta megcsod�lod, elvar�zsol, mag�hoz l�ncol, mint tiszta oxig�n, �letet aj�nd�koz minden nap minden pillanat�ban. Ajka, �s ahogy cs�kol, megremegsz, �jul�s, l�baid gyeng�k, mindenek s�lya, a szerelem nehezedik r�juk, �lomt�jra, �lmok k�z� rep�t oly-oly k�nnyed�n. Csak az ajkak besz�lnek, minden m�s �rdektelen, elmondj�k egym�snak a var�zsig�t, a Titkok K�nyv�t, belelapoznak, beleolvasnak, �s r�j�ssz mindez nem f�ldi gy�ny�rûs�g, a csod�k-csod�j�t �led �t k�nnyed�n. Nyak�n az inak, megfesz�lnek, �s te magadba sz�vod nõi illat�t, melyhez nincs hasonl�, nincs m�s k�bulat, r�csod�lkozol test�nek minden elrejtett kis pontj�ra, szemed sz�nt v�lt, mag�val ragad a gy�ny�r, nem tudod, mit mi�rt, hol �s hogyan, �s õmag�ba fogad, r�d tapad, eggy� v�lik veled, megszunik t�r s idõ, szerelemv�r�s betûkkel �risz�be �geted gondolatod: SZERETLEK! Szerelemp�r�s test�re tekintve egy �rz�s, k�t karodba z�rd, �leld, f�lton, �v�n, nem engedn�d, kell, b�d�t�an kell neked, minden pillanat minden pillanat�ban, �r�kk�, hiszed, a hal�l is legyozhetõ, mindig szeretni akarod, vigy�zni r�, t�pl�lni, vigy�zni a csod�t, ism�telni, cs�k�ny�sen ism�telni, mert nem lehet megunni. L�tezhetsz, mert l�tezik, szerethetsz, mert szeret, besz�lhetsz, �rti szavad, �rti, felfogja, mit mondasz, de csak r�b�lint, hisz neki annyira egy�rtelmû, mint hogy holnap is lesz egy nap, felkel a nap, forog a f�ld. De az�rt h�l�s neked, b�lint, õ is �gy gondolja, amit elsuttogt�l: MEGSZERETTELEK �LETRE-HAL�LRA!"

"Benned tal�ltam… Benned tal�ltam �bred�semet, Ontod arcomra gy�ny�rû f�nyedet, Zerge k�nnyeds�ggel megszerzett sz�vemen S�haj hullik ajkaimmal r�d, Oml� bûneimmel, v�gy, szerelemmel. Boldog bensõm megperzselted, �hajoddal, r�pke cs�kokkal, Zajtalan szellemeddel, megbabon�z� kacag�ssal, Sellõm van, egy repesõ, kacag� Oda illõ sz�vembe, boldogs�gg� szeretve."

"William Shakespeare: LXXV. szonett Az vagy nekem, mi testnek a keny�r s tavaszi z�por fûszere a f�ldnek; lelkem miattad �r�k harcban �l, mint a f�sv�ny, kit p�nze gondja �l meg; csupa f�ny �s boldogs�g b�szke elm�m, majd f�l: az idõ ellop, eltemet; csak az eny�m l�gy, n�ha azt szeretn�m, majd, hogy a vil�g l�ssa kincsemet; arcod var�zsa csordultig bet�lt, s egy pillant�sod�rt is sorvadok; nincs m�s, nem is akarok m�s gy�ny�rt, csak amit tõled kaptam s m�g kapok. Koldus-szeg�ny kir�lyi gazdagon, r�szeg vagyok �s mindig szomjazom."

"SZERELMES VERS Hegyes fogakkal mard az ajkam, Nagy, ny�l� r�zs�t cs�kolj rajtam, Sz�rnyû gy�ny�rt a nagy v�gyaknak. Harapj, harapj, vagy �n haraplak. Ha nem gy�t�rsz, �n meggy�t�rlek, Csak sz�p j�t�k vagy, �sszet�rlek, F�ny�t veszem nagy, sz�p szemednek. - � nem tudom. Nagyon szeretlek. �gy k�ne s�rni s z�g a v�rem, Hi�ba minden �lszem�rem, Hi�ba minden. �lbe kaplak: Harapj, harapj, vagy �n haraplak!" ( J�zsef Attila )

"Csillagot l�ttam Csillagot l�ttam a szemedben - egy k�nnycsepp volt kibuggyan�ban, m�g r� is csod�lkoztam hosszan, �s f�jdalmasan megszerettem, mert �n okoztam."

"A szerelem gy�ny�rûs�ges vir�g, �m b�tornak kell lenn�nk, hogy irt�zatos szakad�k sz�l�n szedj�k." ( Stendhal )

"A szerelem olyan, mint a fa: mag�t�l n�vekszik, m�ly gy�kereket ereszt eg�sz val�nkba, �s gyakran tov�bb z�ld�l a sz�v romjain." ( Victor Hugo )

"A szerelem mindent p�tol, a szerelmet nem p�tolja semmi."

"Nem igaz, hogy a szerelem vak. Ellenkez�leg, a szerelmes olyasmiket l�t meg im�dottj�n, amiket m�s nem vesz �szre." ( Feleky L�szl� )

"A k�lt�szet csillaga a szerelem: �s egy�ttal a szerelem az �let magva is; aki megismerte a szerelmet, �r�kk� �l."

"A szerelemben gy�ng�ds�g is van, a szerelem v�gyik arra, hogy oltalmazzon, hogy j�t tegyen, hogy gy�ny�rûs�get adjon - ha ez nem is �nzetlens�g, mindenesetre az �nz�snek csod�latosan leplezett fajt�ja."

"Szerelem: megh�d�tani, b�rni �s megtartani egy lelket, mely annyira erõs, hogy f�lemel benn�nket, s annyira gy�nge, hogy �ppoly sz�ks�ge van r�nk, mint nek�nk õre�." ( Paul Gerardy )

"A szerelem �ppoly probl�m�tlan, mint egy j�rmû. Csak az a k�rd�s, ki vezet, ki utazik, �s merre visz az �t."

"A szerelem megsemmis�ti az �szt. Az agy �s a sz�v olyan, mint a homok�ra k�t ed�nye: amikor az egyik megtelik, a m�sik ki�r�l."

"Elõsz�r a szem cs�kol, azt�n a kezem, mint tenger �m�lsz el �rz�keimen, mint tenger �m�llek �n is k�r�l, azt�n part s tenger �sszevegy�l, s egy�tt, egym�s partj�n hever�nk; - vagy ny�ri r�ten ringat gy�ny�r�nk, s mi vagyunk a vir�g, az illat, a nap s a lepk�k benn�nk p�rzanak; - vagy a felhõk vagyunk ott az �gen: igen, azok is oly tengerszerûen l�ktetnek �s hull�mzanak, egym�son �t�ramlanak; - vagy mit tudom �n!... R�szeg vagyok, hunyt szemmel apadok, �radok, �s ahogy a cs�kodba veszek, a mindens�ggel keveredek, s a mondhatatlant mondan�m, de �sszevissza dadog a sz�m, hogy �ramok, �s hogy emelsz, �lelsz, s szikr�t vet a test �s fellobban a perc - �h, gy�l� l�nghal�l! - El�gtek, szavak? - Vill�mok vad delt�ja szakad lelk�nkbe, s mi eltûn�nk, mint a f�ny, �rz�keink k�pr�z� tenger�n." ( Szab� L�rinc )

"V�r�s Liliom K�k Liliomtengerben L�tom r�zs�s ajkaid Kihajl� vir�gok k�zt �rzem nyelved t�kr�ben �gõ szerelmeink perceit Csak n�zlek, �s arr�l �lmodom, Hogy majd t�len Hideg ver�t�kben Is kezed fogom �s mindig �rzem A vir�got A tavaszt Az elm�l� õszt A nyarat A Cs�kokat S a V�r�s Vir�g �GETÕ �Z�T"

"V�gyom R�d! Szeretn�lek a karjaimba z�rni, Szeretn�lek ism�t l�tni. �rezni tested meleg�t, Ami sz�ntelen k�ri, hogy M�G!!! Akarom a gy�ny�rt a szenved�lyt, Akarom a sz�ps�get �s a k�jt; Ami felhev�ti eg�sz l�nyemet, Nem k�rek m�st, csak egy Boldog �letet!"

"�lmodj... �lmodj boldogot, �lmodj sz�pet �lmodj igazra v�l� mes�ket �lmodj bar�tot, melletted �ll�t �lmodj hû t�rsat, el sose v�l�t �lmodj magadnak igazi otthont �lmodj bele, kivel megosztod �lmodj t�ncot, mi magasba emel �lmodj t�ncost, ki sz�vednek felel �lmodj t�zet, l�nggal �getõt �lmodj cs�kkal perzselõ szeretõt �lmodj utakat, messzi vil�got �lmodj sz�vedben ny�l� vir�got �lmodj szerelmet, tiszta v�gyat �lmodj, lesz kivel megosszad �gyad �lmodj szabadot, l�ncot megt�rve �lmodj sz�rnyal�st, f�ldh�z nem k�tve �lmodj h�t j�vot, �lmodj sz�pet �lmodj igazz� v�l� mes�ket..." ( Bogd�n Andr�s )

"�lmod� Amikor lehunyod k�t csillag-szemed Amikor p�rn�dra hajtod a fejed Amikor gondod a holnapra hagyod Amikor �lmodsz - �n Veled vagyok. Amikor l�pted rossz �tra t�ved Amikor sorsod neh�znek �rzed Amikor egyed�l maradt�l v�gleg Amikor nincs m�s - vezetlek T�ged. Amikor s�rn�l - de elfogyott k�nnyed Amikor �rzed - a szavak is �lnek Amikor a s�t�t elnyelne T�ged Amikor f�ny kell - �n gy�jtok N�ked. Amikor k�nnyed patakk�nt �rad Amikor �r�k vend�g a b�nat Amikor felhõk �ltek a szemedre Amikor s�rsz - mosolyogj szemembe... Amikor f�j - ne hagyd, hogy f�jjon Amikor b�nt - ne hagyd, hogy b�ntson Amikor elj�n a hal�l �rted Akkor �lni �n h�vlak T�ged... �lmodj patakot, vir�gz� r�tet Õzet, pacsirt�t, f�rge meny�tet �lmodj napot, szellõt - f�nyeket Csillagok v�ndora - �lj �letet..." ( Bogd�n Andr�s )

"�lom... Azt �lmodtam: szerett�l Velem egy�tt nevett�l Szemed f�nye ragyogott Lehoztunk egy csillagot." ( Bogd�n Andr�s )

"A szerelem olyan, mint az �let, csak a hal�llal �rhet v�get..."

"Megtan�tott�l szeretni, L�tni, �rezni. �s �n most m�r csak T�ged l�tlak, T�ged �rezlek �s csak T�ged szeretlek. �s nem tudom meddig, �s nem is akarom tudni, Mert csak ma van, csak most, csak az a pillanat, Am�g mellettem vagy, am�g l�tlak �s �rezlek, Am�g szeretsz. Szeretlek!"

"Ha ez a szerelem, ez a naponta Meghalok �s naponta �jj�sz�letek, Akkor m�r tudom, mirõl �rnak a k�ltõk, �s mirõl �rtak eddig is sz�zadokon �t. Ezt eddig nem tudtam, nem �reztem, �s k�sz�n�m a sorsnak, hogy megismertetett Veled, �s k�sz�n�m Neked, hogy megismertett�l ezzel a keser�des, f�jdalmasan gy�ny�rû �rz�ssel. K�sz�n�m!"